Az állat és a kisgyermek is azért játszik, mert így gyakorolja a már megszerzett képességeit és nehezítve a játékot, még fejlődni is képes. Tehát, a fejlesztő játékok nemcsak azok lehetnek, amelyeket a felnőttek előre kitaláltak, hanem a gyermek spontán játékai is.

Az oktatásban a legtöbbször, egyes területekre lebontva használják egyik vagy másik játékot. A fejlesztő játékok fogalmát a mindennapokban olyan értelemben használják, hogy szinte csak azokat értik alatta, amelyek kognitív, vagyis gondolkodási képességeket fejlesztenek.

Pedig a kognitív képességeket fejlesztő játékok csak egy töredéke ezeknek. A gondolkodási képességeken túl, a nagy- és finommozgások, a szociális kapcsolatok kialakításának és kezelésének képességei, a tér- és önészlelés is fejlődhetnek. Ezért is állítható, hogy minden játék fejleszt valamit.

Viszont a tervezett és célirányos fejlesztő játékok keretén belül, a felnőtt szemével sokkal könnyebben nyomon követhető a gyermek fejlődése, míg egy spontán játékban ez nem annyira nyilvánvalóan figyelhető meg.